A futás most már rendszeres része az életemnek. Most már igénylem, sőt ha több napig nem jutok el futni, nagyon hiányzik. De nem mindig volt ez így.

2019 végén, ősszel próbálkoztam (ismételten) bevezetni az életembe ezt a sportot, ami nem bizonyult a legjobb kezdésnek. Alapból fázós típus vagyok, és általában nem sok kedvem volt a futáshoz. Néha megtettem, de maximum hetente egyszer, sőt volt olyan hét is, amikor teljesen elmaradt. Már beszereztem néhány futós kelléket, amivel korábban próbáltam magamat motiválni, úgyhogy ezeknek jó hasznát vettem (korábban sima edzésre fogtam be őket). Az ősz, majd a tél csípős hidege azonban letörte a lelkesedésemet.

Ezután gondolkoztam el, hogy talán be kellene invesztálnom egy konditerem bérletre. Nem voltam soha egy edzőterem rajongó, de a futópadért körülnéztem, és találtam is egy kicsi, de megfelelő női edzőtermet a közelemben. Ide már eljártam, de örültem, ha heti kétszer eljutottam. Reggelente, még sötétben, hidegben nem volt leányálom kimenni, és az időbeosztást is meg kellett oldani. De persze amikor odaértem, és elkezdtem, már nagyon jól esett.

Az elején még a futást és gyaloglást váltogattam, így növelve a távot, 2 km, 3 km, majd amikor eljött 2020 tavasza, kimerészkedtem a szabadba. Elég hektikus volt ekkor az időjárás, és többször volt kellemetlen élményem (nem a futás maga, csak az időjárás), de ez nem vette el a kedvemet, csak inkább maradtam még a konditeremben. Amikor azonban nálunk is kezdett megjelenni a koronavírus, egyre kényelmetlenebbül éreztem magam a teremben. Amikor lejárt az aktuális bérletem, nem vettem újat (azután be is zártak a termek). Egy kis kihagyás után a szabadban folytattam. Az elején szintén a futást, gyaloglást váltogattam, különböző hosszúságokban.

Ezután jött az áttörés: megpróbálkoztam teljesen lefutni egy távot, és sikerült. Eddig maximum 3 km volt, amit sikerült. Ezt követte nyáron az 5, majd kétszer a 6, és egyszer a 7 km. Igaz, a 2020-as év elején még azt terveztem, hogy majd indulok valamilyen futóversenyen is, de a vírus közbeszólt. A nyáron sem tudtam rávenni magamat különböző okok miatt, viszont nekem maga a bűvös 5 km is a csillagos égnek tűnt az elején. Amikor sikerült, nagyon boldog voltam. Kimerültem, de jól is éreztem magam. :) Úgy érzem, hogy lelkileg és testileg is sokat segített a futás, és több apró előnyét is látom, amelyeket szeretnék most megosztani veletek.

1. Határozottan érzem, hogy mióta rendszeresen futok, jobb a közérzetem, és bár közvetlenül futás után enyhén kimerült vagyok, jó érzés fizikailag. Frissnek is érzem magam, ami valószínűleg a szabad levegőn való időtöltésnek köszönhető.
2. Vérkeringés serkentésnek sem rossz, és talán nem vagyok már annyira fázós, bár ezt már a rendszeres edzések (pl. kardió) után is éreztem. plusz nem fulladok ki annyira, ha lépcsőznöm kell, vagy sietni valahová.
3. A másik nagyon jó hozadéka a futásnak, hogy lelkileg nagyon sokat segít. Egyfajta nyugodtságot érzek utána. Egy-egy futás alkalmával kitisztul a fejem, és talán nem nyomasztanak annyira a gondok, gondolatok. A stresszcsökkentésben nagy szerepe van. A hangulatomon is szokott javítani a mozgás. Még ha egy rossz napot teljesen nem is töröl el, vidámabbnak érzem magam utána.
4. Új élményeket ad. Egy alkalommal, nyár végén eleredt az eső, éppen futás közben, és bár eléggé megáztam, valahogy izgalmas élmény volt esőben futni, még a kedvemet sem tört le. :)
5. Amióta futok, többet vagyok kint a szabadban, és könnyebb rávennem magamat, hogy reggel (esetleg délután) kimenjek. Hajlamos vagyok begubózni a négy fal közé, főleg ősszel/télen, de ha futni akarok, muszáj kimozdulnom. Még mindig megvannak a belső alkudozások, de már könnyebb.
6. Segített megszeretni a turmixokat. Már korábban is készítettem smoothie-kat, de általában nem találtam el azt az ízt, állagot, amit szerettem volna. Amikor elkezdtem a futást, rájöttem, hogy esélytelen előtte sokat ennem. Nem is javasolt persze, de az edzéseknél is megismertem már magam annyira, hogy én inkább az 'edzés előtt kb. semmit' típus vagyok. A futás azonban kicsit hosszabbra nyújtotta a reggeli edzéseket, ezért csak-csak megéheztem közben. Valami azért kellett. Az egy banán nem vált be, ezért újra kísérletezgetni kezdtem a turmixokkal, és mivel több energiát öltem bele, ezért sikerült eltalálni, mi az, amit biztosan szeretek beletenni.

Eddig ezeket az előnyöket tapasztaltam. Ide sorolhatnám még a fizikai, testi változásokat is, de ez az, amiben nem vagyok teljesen biztos. Azt például, hogy a lábam formálódott-e vagy fogytam-e a futástól, nem tudnám megmondani teljes bizonyossággal. Egyrészt nem futok még olyan régóta, másrészt, ha vannak is apró változások, azok a másfajta mozgásformáktól is lehetnek. Én nem szeretnék fogyni a futástól, de állítólag jó módja, ha nem is drámai. Én leginkább a lelki, szellemi jóságai miatt kezdtem bele, és szeretném is sokáig megtartani. Egyelőre nem tervezek többet annál, hogy ősszel-télen megtartom a futás szokását (ha kevesebb távokkal is, esetleg megint konditeremben) és majd jövő tavasszal-nyáron benevezek néhány versenyre.